Norvég Ifjúsági Aktivizmus Konferencia

2021.10.01

2021 szeptemberében 4 szerencsés Amnesty-s önkéntesnek lehetősége nyílt Norvégia fővárosába Oszlóba utazni, hogy ott képviselhessék az Amnesty magyar ágát. A konferencián izgalmas előadásokat hallgattak, workshopokon vettek részt és rengeteg új élményre és ismerősre tettek szert. Élményeiket az alábbi beszámolókban olvashatjátok. 

Kovács Gergő

Freedom Club Budapest ~ Koordinátor


Olyan mértékben pozitív élményeim voltak a Norvég Amnestyvel, hogy kétlem, hogy valaha elfelejteném. Egy két napos ifjúsági találkozóra kaptunk meghívást, amely a sportswashing témája köré épült fel (sportesemények és klubok felhasználása államok által hogy a háttérbe szorítsák az emberi jogi atrocitásokat). Az első nap javarészt előadásokból és workshopokból állt. Az előadásokat a témához kapcsolódóan szakértők, egyetemi tanárok és többek között a Norvég Amnesty főtitkára tartotta. A workshopok közben különböző csoportokban volt lehetőségünk témákat átbeszélni. Nagyon sok lenyűgöző emberrel találkoztunk és sok érdekes nézőponttal szembesülhettünk. Azt is meg tudtuk osztani, hogy mi mivel foglalkozunk mostanában Magyarországon. Hosszú és eseménydús nap volt, így vacsora után többnyire mindenki hazatért kipihenni magát. Mint másnap kiderült, több mint szükséges volt a pihenés mivel az ifi klub feladatául kapta egy sportswashinghoz kapcsolódó akció megszervezését és kivitelezését mindössze egy nap alatt. Lenyűgöző volt látni, hogy milyen hatékonyan és jól szervezetten működött a csapat, fejben jegyzeteltem, hogy hasznosíthassam majd otthon az eltanultakat, de ebben szerintem nem voltam egyedül. A szervezésbe volt is esélyünk becsatlakozni, de sajnos a kivitelezésben már nem tudtunk segíteni mivel el kellett kapnunk a hazafele tartó gépet

Azon kívül, hogy nagyon inspirált a Norvég Amnesty és az ifjúsági klubjaik munkássága, a vendégszeretetükkel a szívemet is megmelengették. Nagyon várom a lehetőséget hogy újra együtt dolgozhassunk a jövőben, valamint hogy meghálálhassuk a szívességüket és vendégül láthassuk az aktivistáikat.

Magyar Enikő

Freedom Club Budapest ~ koordinátor

Habár borzalmas beszámolókkal tudok csak szolgálni, igyekszem a lelkesedésem és az élményeimet élvezhetően leírni. Mindenesetre figyelmeztetnem kell az olvasókat: az esetleges unalomért nem vállalok felelősséget.

Ha egy szóban kéne elmondanom mindazt, ami ez alatt az alig három nap alatt történt velem, csak annyit mondanék: lenyűgöző. Nemcsak a szállásra, az emberek közvetlenségére vagy a (kék) villamos gyorsaságára gondolok, hanem a konferencia felépítésére, a meghívott előadókra és az általános tettvágyra is.

Minden közül két dolgot emelnék ki: az előadásokat és a második napot.

Az előadásokba általánosságban is könnyen bele tudok szeretni, de itt - talán az előadásmód, a közös téma vagy az értekezlet alapvető hangulata miatt - abszolút magával ragadtak a prezentációk és beszédek. Amik a legélénkebben élnek bennem, azok a diák voltak, melyek Zhang Zhan történetét mesélték el. A volt ügyvédet azért ítélte négy év szabadságvesztésre a kínai kormány, mert a koronavírus kitöréséről írt. A mai napig előttem van a hölgy arca, és bármikor erre az esetre gondolok, megállíthatatlanul töri át elmémben a feledés gátját a két nap alatt befogadott információk folyama.

A cselekvésvágyat és elánt, melyet bennem ez inspirált - és inspirál a még ma is -, a második nap csak elmélyítette. Az első nap célja a tájékozódás volt. A második nap középpontjában a megvalósítás állt. Munkacsoportokra osztódva a jelenlévőkkel azért működtünk együtt, hogy pár óra elteltével egy minél hatásosabb akció valósuljon meg. Jómagam még nem voltam hasonló munkának a része, így mikor a külön csoportokon belül megszületett végleges ötletek egymásba karolva fejlődtek és nőttek tovább, egy másik világban éreztem magam.

Az akció maga siker volt, de talán ezek után ez annyira nem meglepő hír. Hiszek abban, hogy egy ilyen elsöprő lelki élményt a jövőben még megannyiszor át fogok élni, és abban biztos vagyok, hogy ezek nagy részét a hazai aktivistáinknak köszönhetem majd..


Csordás Eszter

Budapest Ifjúsági Klub ~ koordinátor

A norvég út során elsősorban nekem az volt a célom, hogy megfigyelhessem, hogyan működik az ottani Amnesty, milyen technikákat és módszereket használnak az aktivizmushoz valamint, hogy ott hogyan tudják beépíteni és milyen szerepet is játszanak a fiatalok az iroda munkájában.

A válaszok mellett rengeteg új és sokszor számomra teljesen ismeretlen esetekkel ismerkedhettem meg. A "sportswashing" közmondással még nem is találkoztam az esemény előtt, de a rengeteg előadás és a különböző álláspontokból való bemutatása segített abban, hogy megértsem mi is ez. Mostantól izgatottan várjuk, hogy ne csak online láthassuk milyen kampány is születik erről Norvégiában, hanem Laurával motiváltak lettünk arra, hogy a jövőben mi is készítsünk egy figyelemfelhívó és oktató jellegű online akciót.

Az érdekes előadások között pedig ismerkedtünk, beszélgettünk, ötleteket osztottunk meg a norvég fiatalokkal akik nyitottak és segítőkészek voltak. Meséltünk az itthoni helyzetről nekik, aranyosak voltak, mondták, hogy szívesen indítanak nekünk is kampányokat odakint, hogy segíthessék a munkánkat. Az ottani rendszer hasonlóan van felépítve mint itt, csak ott már jobban elterjedtek az ifi csoportok országszerte. Nekem az nagyon tetszett, hogy volt egy külön Student Council ami az ifi csoportok vezetőiből állt és nekik egy évben többször is lehetőségük volt nem csak beleszólni és pro aktívan segíteni az iroda munkáját hanem nagyobb szerepet is vállalni az irányításban.

Oslo, meg hát nagyon szuper. Modern, tiszta, hosszú automentes utcáin klasszakat sétáltunk, különösen élveztük amikor a norvég Amnesty tagjai, körbevezettek minket a városukban és megmutatták a kedvenc helyeiket. A kis folyójával a közepén, esti fényeivel, takaros házaival és designos kávézóival nagyon hamar megszerettük mindannyian. Futottunk bele rap koncertbe, kispiacba és amennyire csak tudtuk beszívtuk a friss, akkor már hűvös norvég levegőt.

Összefoglalni aligha tudnám ezt a három napot csak annyiba, hogy "nagyon jó volt". Az nem adja vissza mennyi élménnyel és tudással gazdagodtam miközben lett lehetőségem norvég barátokat is szerezni. Nagyon motivált ez az esemény, hogy folytassuk a munkánkat itthon és keressük a kapcsolatok, kollaborációs lehetőségeket, hiszen annyian vagyunk Amnestysek; annyian ugyanazért harcolunk és ez ad egyfajta testvériességet. Tudom, hogy ez picit nyálas, de tényleg így érzem és ezért nagyon hálás vagyok.


Shaaban Laura

Budapest Ifjúsági Klub ~ koordinátor

A Norvégiába tett igazán spontán utazásunk kétségkívül az idei évem egyik fénypontja volt. Inspiráló élmény volt hozzánk hasonlóan aktív és tenni akaró fiatal aktivistákkal találkozni a világ másik pontján.

A hétvégénk legizgalmasabb része számomra a kétnapos ifjúsági találkozó volt. Picit izgultam, mielőtt megérkeztünk, mivel mi voltunk az egyetlen külföldi csoport. Viszont az a nyitottság, érdeklődés és kedvesség, amivel fogadtak, olyan volt, amire gondolni sem mertem volna. A két nap alatt csomó érdekes, interaktív előadáson vettünk részt. Sok emberi jogi témáról tanultunk és beszélgettünk, például a sportswashingról, amiről ezelőtt nem is hallottam, ez azonban igazán meghozta a kedvem, hogy tüzetesebben utánajárjak. Nagyon inspiráló volt azt is látni, hogy a norvég csoportok mennyire aktívan foglalkoznak más országokban megjelenő emberi jogi sértésekkel. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben fognak együtt dolgozni a csapataink, sőt már most ősszel is csatlakozunk az online kampányukhoz.

Ami még nagyon megfogott minket Norvégiában, az Oslo és kifejezetten az emberek hangulata. Csak két napot töltöttünk kint, mégis nagyon hamar úgy éreztük, hogy szívesen élnénk ott. Az pedig, hogy az emberek milyen barátságosak voltak, olyan hangulatot teremtett, amiben nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.